Így kezdődött a PB-gáz hazai sikertörténete
Archiv: 2014-02-03
A hazai PB-palack forgalmazásának története egyéb érdekességeket is rejt: hogyan járultak hozzá a disznók a palackos gáz népszerűsítéséhez? Mi köze volt a délszláv háborúnak a magyar palackkereskedelemhez? Íme, egy kis történelmi utazás.
Leginkább a kényelmesebb vidéki élet igénye miatt kezdtek elterjedni a propán-bután gázzal működő készülékek és ezzel együtt a PB-gázcseretelepek a ’60-as években Magyarországon. Egyre többen engedhették meg maguknak a palackos gázzal működő sütők, tűzhelyek vásárlását és használatát. A földgázhálózat (vagy ahogy akkor hívták: városi gáz) lefedettsége közel sem volt a maihoz mérhető.
A kezdetekben elsősorban sütésre, főzésre, később fűtésre használták a palackozott PB-t. A háziasszonyok és családjaik nagyon hamar megszerették a könnyű kezelhetőséget, a tisztaságot és az állandó, magas fűtőérték miatt kiszámíthatóan finom végeredményt.
A palackos gáz népszerűsítéséhez a disznók is hozzájárultak, igaz csak holtukban. A Magyarországon oly népszerű, széles körben űzött disznóvágásokon a pörzsölésnél hamar átvette a szalma szerepét a PB, és elmaradhatatlan kellék lett a feldolgozásnál is, például az abálásnál. Ekkor szaporodtak el a portákon előbb a házilag barkácsolt, később a kereskedelmi forgalomban is kapható perzselők, főzők, gázzsámolyok.
A fokozódó igény kielégítéséhez természetesen szükség volt a cseretelepekre. Az első telepeket jellemzően a települések szélén létesítették. Gyakran nagyobb épületeket, pavilonokat, később bemutatótermeket emeltek. Az egyre növekvő lakossági forgalom mellett akár jól jövedelmező főállást is jelenthetett egy-egy értékesítési pont. Egy ilyen cseretelep sokszor kiemelkedő helyszíne volt a településnek, a kezelő pedig elismert, fontos tagja a közösségnek.
A ’80-as években a magyar lakosság egyre szívesebben kirándult, így nagy népszerűségnek örvendtek a 0,5-5 kg töltettömegű turistapalackok, illetve az ehhez kapcsolódó készülékek. Megteltek a kempingek, ahol ezek a felszerelések igen jó szolgálatot tettek. Ez az igény napjainkban ismét éledezőben van, immár professzionális eszközöket és készülékeket kínálunk a felhasználóknak.
Természetesen a PB-gáz értékesítése sem vonhatta ki magát a régiót érintő változások alól. Ilyen jelentős hatás volt az 1991-ben kezdődött délszláv háború. Az akkori Jugoszláviából tömegesen érkeztek vevők a határszélen lévő cseretelepekre. A határközeli településeken egy-egy cseretelep palackigénye vetekedett az ország belsejében található, megyényi területet ellátó bázisokéval. Ez akkor nagy kihívás elé állította a PB-gázpalackok töltésével és szállításával foglalkozó szakembereket.
Érdekesség, hogy a PB-gázpalackokat Magyarországon alumíniumból készítették, egyéb országokban az acél volt megszokott. Ennek oka, hogy a szocializmus idején igen fejlett timföldgyártásunk és alumíniumiparunk volt. A terv szerint megtermelt alumíniumot pedig fel kellett használni. Ez az anyag is tökéletesen megfelelt PB-gázpalacknak. A bőséges anyagfelhasználásnak köszönhetően a rendszeresen felülvizsgált magyar gázpalackok, rendeltetésnek megfelelő felhasználás mellett kiemelkedően biztonságosak, akár 40-50 év távlatában is! Ettől függetlenül ma már jellemzően acélpalackokat gyártanak Magyarországon is.