A január 23-án elrendelt szmogriadó miatt az autók közel harmada nem közlekedhet Budapesten, és néhány vidéki városban. A tilalom mindazon autókra vonatkozik, amelyek környezetvédelmi besorolása 4-es, vagy annál alacsonyabb. Ebben a helyzetben tehát nem közlekedhet a városban pl. egy 1998-as Daewoo Matiz, a maga abszolút értékben alacsony kibocsátásával (149 g/km CO2, 0,32g/km HC+NOx, 0,78 g/km CO), míg egy új Mercedes GLS a saját 255 g/km-es CO2 kibocsátásával minden további nélkül. Ugyanilyen anomáliaként említhetnénk a dízel autók fokozott por és koromkibocsátását, amelyek meghatározó összetevői a szmog kialakulásának, de a szabályozás nem tér ki ezekre a kérdésekre.

Szintén anomália, hogy ha (a példa kedvéért) ugyanezt a Daewoo Matizt LPG rendszerrel szerelik fel, akkor NOx kibocsátása az ötödére esik, CO2 kibocsátása 15 százalékkal lesz kevesebb, míg a szén-monoxid kibocsátása nullára(!) csökken. Mindennek ellenére a példánkban szereplő 1998-as Matiz továbbra sem közlekedhet a városban. A beszerelt autógáz-szett, és a hozzá tartozó, komplikált műszaki vizsga nem elegendő arra, hogy megváltoztassa az így átalakított autók környezetvédelmi besorolását, az ugyanis erre semmilyen hatással nincs. A szabályozás egyszerűen nem foglalkozik ezzel a ténnyel, pedig újabb példa arra, hogy egyszerű jogi lépésekkel, körültekintő szabályozással ösztönözhetnénk az autósokat környezetbarátabb technológiák használatára, miközben ebbe a kategóriába messze nem csak elektromos autók tartoznak.

Ideje lenne, hogy a zöldkártya és a szmogriadó szabályait is újra gondolják, és azokat az abszolút és valós károsanyag-kibocsátás értékeihez kössék a sok tekintetben relatív és megtévesztő Euro normák helyett. Lehet, hogy egy jármű motorja környezetkímélő a hengerűrtartalmához vagy a teljesítményéhez képest, de attól még – ahogy példánkból is látszik – lehet sokkal szennyezőbb, mint egy kevésbé korszerű, de kisebb modell.